progresszív

Az Iron Maiden kritika után, most még egy kisebb ugyan, de mégis nagyágyú (nem nagy ágyú) zenekarról szükséges megemlékeznem. A Dream Theater, akiket egykor imádtam, majd a pokolba küldtem volna őket kenyérért, visszatornázták magukat arra a szintre, hogy szinte újra rajongok a zenéjükért, pedig már hallottam ezt azt. A 15. lemezükkel megint eltalálták a harangot és megkongatták. Pedig nem sokkal könnyebb a dolguk, mint a Maiden-nek, de ők is húztak egy merészet és nem cseszték el. A View from the Top of the World lemezt. Íme, hogy nem.